írógép történelem /www.írógép.hu/

Történetek az írógépről

Az írógép olyan szerkezet, mely a nyomtatott szöveghez hasonló írásképet tud előállítani kézi billentyűzettel.

www.írógép.hu 

Az írógép hosszan tartó fejlődésen ment keresztül, gyártása sokáig világszerte kifizetődőnek bizonyult, viszont ma már a számítógépek teljesen kiszorítják a gyakorlatból.

Az írógép olyan szerkezet, mely a nyomtatott szöveghez hasonló írásképet tud előállítani kézi billentyűzettel egy példányban (esetleg másolópapírral 1-5 másolatot is készíthet). A billentyűkkel mozgatott betűk és írásjelek egy festékes szalagon át ütnek betűjeleket az írógépbe helyezett papírra. Számos változata van az írógépnek. Például a vakok számára olvasható domborító jeleket, hangjeleket író szerkezetek, stb.

Az első írógépek egyikét, a dombornyomású íróprést a mechanika legendás mestere, Kempelen Farkas szerkesztette.

Az osztrák császárnőnek, Mária Teréziának volt egy vak keresztlánya, Mária Paradis

 A császárnő Kempelen Farkast kérte meg, hogy tanítsa meg olvasni a keresztlányát. Kempelen kartonból domború betűket vágott ki, azokat fatáblára helyezte, s alig egy hét alatt Máriát megtanította az ábécére. A világtalan lány az ujjaival tapintva „olvasott”.

Irodatechnika – irodagép szerviz

Kempelen azonban többet akart. Bádogból betűket készített, s a betűket acél sínpár közé helyezte, tussal megkent párnára, majd papírra nyomta. A szöveg – egy Ovidiustól származó verssor – látszott! Kempelen ekkor kivette a sínpárból a betűket, mindegyiket más-más rekeszbe rakta. Ezután az Ovidius-idézetet ismét kirakta: most már behunyt szemmel, a betűket az ujjaival kitapintva sorba rakta. Minden szó után egy-egy betűhelyet hagyott. A kész sort rányomta a tuspárnára, majd a papírlapra. Felnyitotta a szemét. A papíron ott volt a hibátlan latin szöveg.

Így szerkesztette meg Kempelen Farkas a dombornyomású íróprést.

Mária Paradisnak a Kempelen-féle szerkezettel írt köszönő levele megjelent a korabeli pozsonyi újságban: „Tekintetes Uram! Vak tanítványát a legnagyobb boldogsággal tölti el, hogy az ön segítségével írni és olvasni tud. Talán az Ön szemében is megrezdül a könny, mialatt első levelemet olvassa, melyet az Ön gépével írtam, s amelynek kezelésére is Ön tanított meg…!” (1779. augusztus 16-én Bécsben).

Irodatechnika

Kempelen Farkast három alkotása tette emlékezetessé:

az egész világ által megcsodált sakkautomatája,

az általa legfontosabbnak tartott találmánya, a beszélőgép,

és a vakok számára készített domború betűs írógépe, szedő- és nyomtatógépe.

 Az írógép azonban elsősorban a látók masinája.

Az angol Henry Mill sok esztendővel ezelőtt, 1714. január 7-én kapott szabadalmat egy „gépre, amely a betűket, avagy szavakat egymás után sorba rakja papírra vagy pergamenre, mégpedig olyan pontosan és világosan, hogy nem lehet ezeket a nyomtatástól megkülönböztetni”.

Ilyen volt W. Austin Burt 1829-ben készített írógépe, a Topograph is. A francia Xavier Progin 1833-ban először használt a gépén v á l tószerkezetet.

Az olasz Giuseppe Avinzza 1837-ben bevezeti a f e s t é kszalagot. Charles Thurber 1843-ban szabadalmaztatott gépén a betűkarokat kör alakban helyezte el. A kiválasztott betűt először a leütési pontba fordították, leütötték, s ekkor a papírhenger egy betűközzel tovább haladt.

Charles Thurber alkalmazta először a papírhengert

A további fejlődés során 1850-ben Charles Wheatstone angol fizikus és magyar származású társa, Pickler József írógépén már billentyűmező volt. A krónikát 1856-tal folytatva, az amerikai John H. Cooper az írógép betűit elfordítható korong kerületének alsó részére helyezte. Az írásnál a korongot a kívánt betűnek megfelelő állásba kellett fordítani, majd leütni.

Sorozatban először a dán P. Melling Hansen gyártott írógépeket 1867-ben. „Írótömbjén” az 54 billentyűvel azonban csak nagybetűket lehetett írni. Hansen a találmányát kora nagyobb ipari kiállításain – így 1873-ban Bécsben is – bemutatta.

Minden korábbi változatnál használhatóbbnak bizonyult Ch. I. Sholes és G. Glidden írógépe.

A két amerikai feltaláló, tőkehiány miatt, a szabadalmat eladták az egész világon ismert Remington fegyvergyárosnak.

 Remington pénzelésével 1873-tól 1877-ig négyezer írógép került forgalomba.

Az ára akkor még igencsak magas, darabonként 250 akkori dollár volt (ez negyed kilogramm színaranynak felelt meg). Az első Remington írógépen még csak nagybetűket lehetett írni.

Remington 1. típusú írógép 1874-ből

A 2-es modellból 1891-ig már 300.000 darabot gyártottak. A betűváltású megoldásának köszönve a nagy- és kisbetűk tetszés szerinti használatát is lehetővé tette. A betűk helyzetét a gyakoriság alapján rendezték el, így alakult ki az első (angol) univerzális billentyűzet. A század utolsó évtizedeiben a Remington modellek ára 130 dollárra csökkent.

Az írógépüzlet világszerte kifizetődőnek bizonyult. Sokan vállalkoztak a gyártásra. A tervezők mind egyszerűbb írógépeket szerkesztettek, és tudatosan igyekeztek mérsékelni az árakat.

Oliver típusú felsőütésű írógép 1879-ből

A Remingtonnal sokan versenyeztek.

Mindenekelőtt az Underwood cég. Gépük tervezője a német származású amerikai Franz Wagner volt. Az ő modellje az első olyan gép, melyen írás közben is látható a szöveg.

 A sorozatgyártást 1898-ban kezdték. Az 1900-ban készült változatból 1931-ig 3,5 milliót gyártottak. A nagy- és kisbetűket külön betűkarokra helyezték. Akkor alkalmazták először a csengőt: amikor a sor már majdnem megtelt, a gép csengetett, és figyelmeztette az írót, hogy egy fogantyú lenyomásával új sort kezdjen. Ekkor már a gépen elől olyan billentyűrendszert alkalmaztak, amely magában foglalta az ábécé összes betűjét és a szükséges jeleket. Az író a kéziratból olvassa a szöveget, és leüti a megfelelő billentyűt.

A német gyártmányú Ideal írógép 1900-ból

A vezérlőrudas írógép feltalálója Charles Spiro órásmester. A vezérlőrúd és a betűhenger kombinációja a Mignon írógép. A billentyűszerkezet helyett téglalap alakú a betűmezeje; az írásnál a bal kézzel a betűkart kell állítani, jobbal pedig a billentyűt leütni, s ekkor a betűhenger a papírra csapódik.

 A Mignonból az 1920-as esztendőkben évente 350.000 darabot gyártottak.

A XX. század elején egy ideig kedvelt volt a tolókaros írógép, az Adler. Jellemzője, hogy a jeleket nem ütéssel, hanem nyomással vitte a papírra. Tolókaros rendszerű volt a P. Grützmann tervezte Kanzler-féle típus is.

Az első magyar billentyűmezőt – a betűk magyar nyelvben előforduló gyakorisága alapján – Szabó Imre tervezte 1902-ben.

Magyarországon 1905-ben 15.000 írógépet használtak. Ekkor 20 írógépkereskedő, 250 karbantartó műszerész dolgozott. 1905-ben rendezték meg Budapesten és Szegeden az első gépíróversenyt.

Külön említést érdemel a hangjegyírógép. 1857-ben találta fel Kliegl József. A zongorára szerelt masina óraművel forgatott hengerre rajzolta a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek.

A hangjegyírógép pártolói és bemutatói abban az időben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc voltak.

Végül az írógép elterjedése új fordulatot jelentett az ember számára. Az írógép kezeléséhez nem kell különösebb szakértelem. A hivatalokban, de a magánéletben is egyre jobban kiszorította a kézírást a mindig egyforma, tiszta gépírás. Ez magában is meggyorsította a hírközlést.

A múlt század végétől pedig az írógép fejlesztése során nyert tapasztalatokat a számítógépeknél hasznosították. Ma már a számítógépek teljesen kiszorítják a mechanikus írógépeket.

Forrásmunkák:

Bartalis Márta: Mese a számítógépről. Múzsák – Múzeumi magazin, Budapest, 1972.

Löblin Imre: Technika fejlődése, Budapest, 1966.

A bejegyzés kategóriája: Antik írógép szerviz, Használt írógép, hasznalt-irogep-antik-irogep-szerviz-2, irodagépszerviz, irodagéptechnika, irodatechnika, írógép, írógép ajándékba, írógép ajándékba, írógép javítás, írógép javítás, írógép restaurátor, írógép szerviz, irogep-restauralas
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>